A parlament 2026. június 23-án elfogadta a korrupcióellenes törvénycsomagot, amely szigorítja a közbeszerzési szabályokat, megszünteti a KEKVA-kat és megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit. Az alapítvány üdvözli a lépést, de figyelmeztet: a végrehajtáson múlik minden.
Tartalom:
A magyar Országgyűlés 2026. június 23-án elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvénycsomagot. A több mint 100 oldalas reformcsomag számos területet érint: a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogköreit, a közbeszerzések ellenőrzését, a magántőkealapok átláthatóságát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) jövőjét.
Mit változtat a közbeszerzési rendszeren?
A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a közbeszerzési szabályok szigorítása. Az új rendelkezések értelmében nem lehet ajánlattevő az, aki nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek. Az összeférhetetlenségi szabályok is a korábbinál lényegesen szigorúbbak lesznek. A változtatások célja az átláthatóság növelése és az ellenőrzési mechanizmusok hatékonyabb érvényesülése.
A csomag az egyajánlatos közbeszerzési eljárások visszaszorítását is célozza: az egyetlen ajánlattal zárult eljárásokat az új szabályok eredménytelennek minősíthetik. Ez a rendelkezés közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez (RRF) vállalt mérföldkövek teljesítéséhez.
Aggályok is vannak
A Transparency International Magyarország üdvözölte a törvénycsomag előterjesztését, ugyanakkor fontos kritikát is megfogalmazott. Szakértőik szerint az egyajánlatos eljárások visszaszorítása terén az egyetlen fizikai ajánlat helyett az egyetlen érvényes ajánlat kellene hogy az eredménytelenség kritériuma legyen. Ennek oka, hogy kartellfertőzött piacokon a gazdasági szereplők meg nem engedett együttműködése révén a szabály könnyen kijátszható: két szereplő formálisan indulhat, de összejátszhat.
Szintén problematikusnak tartják, hogy a törvénycsomag nem terjed ki a központi beszerző szervek – például a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vagy a Digitális Kormányzati Ügynökség – által lefolytatott egyes eljárások nyilvánosságára. Ezek a szervek jelenleg gyakran csak saját, korlátozott hozzáférésű portáljaikon teszik közzé a közbeszerzési adatokat, ami a rendszer töredezettségét és átláthatatlanságát okozza.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése
A törvénycsomag rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) megszüntetéséről is: a nem egyetemi KEKVA-k 2026. augusztus 31-ig, az egyetemi KEKVA-k 2027 nyaráig szűnnek meg. Ezek az intézmények az elmúlt években ezermilliárdos állami juttatásokban részesültek, gazdálkodásuk azonban javarészt átláthatatlan volt a nyilvánosság előtt.
A T-Tiszta Átlátható Társadalmi Alapítvány álláspontja szerint a törvénycsomag elfogadása fontos lépés, de a közbeszerzési rendszer valódi megtisztításához következetes végrehajtásra, független ellenőrzésre és a civil társadalom bevonására is szükség van.
Forrás: transparency.hu, Magyar Közlöny
